A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé - jelentette be a Pénzügyminisztérium csütörtök délután.
Megjelent a Költségvetési Tanács véleménye az idei évi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának évközi helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról. A testület szerint teljesültek az általa korábban jelzett költségvetési kockázatok, amiért többek között a várttól elmaradó áfabevételek, illetve a magas kamatkiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is felelősek. A testület szerint feltétlenül szükség lesz a 2,9%-ról 4,5%-ra emelt idei hiánycél teljesítésére ahhoz, hogy az államadósság a terveknek megfelelő kis mértékben csökkenhessen.
A gazdasági kihívásokkal küzdő magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az államadósság, amely évtizedek óta meghatározza az ország gazdaságpolitikáját. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya évtizedek óta a 70% körül mozog, és a jövőben is kulcskérdés lesz, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni ezt a mutatót. A magyar Alaptörvényben az államadósság kívánatos szintje 50%-ban van meghatározva, de a gazdasági helyzet és a globális környezet nem kedvez a cél elérésének – mondta el Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában.
Magyarország csak akkor tudja csökkenteni 2024-ben a GDP-arányos államadósságát, ha sikerül az idei költségvetési hiányt a felülvizsgált célértékre csökkenteni – nyilatkozta a Reutersnek a Költségvetési Tanács elnöke.
Véleményezte a 2023-as költségvetés végrehajtását és az államadósság tavalyi alakulását a Költségvetési Tanács, melynek ez az első hivatalos, nyilvánosságra hozott dokumentuma Horváth Gábor elnök hivatalba lépése óta. Ebben többek között arra is felhívta a figyelmet a testület, hogy mivel tavaly a vártnál lényegesen magasabb lett a deficit, ezzel elakadt a deficit csökkentési folyamat.
A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, nevezetesen azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében. A Tanács új elnökével beszélgettünk a hazai fiskális politika kilátásairól, az újra élesedő uniós költségvetési szabályokról, valamint az állam működésének finanszírozásáról is. Szerinte a piac a pénztárcájával szavaz és a legutóbbi devizakötvény-kibocsátások bizalmat tükröznek.
Súlyos kritikákat fogalmazott meg a Költségvetési Tanács 3 éves kitekintője a büdzsé állapotával kapcsolatban, ami nem meglepő, hiszen a költségvetés helyzete valóban ijesztő. A KT szerint idén nem lesz akkora a GDP-növekedés, mint a kormány várja, az adósságszabály teljesülése kérdéses, miközben a büdzsé deficitje jelentős, és a 2024-es folyamtok kapcsán "különösen jelentős" kockázatokról beszélnek. A Tanács szerint az egyensúly helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, hogy a magyar gazdaság érdemben növekedhessen.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a 2024-es GDP-növekedési kilátásokról volt szó. Vajon a belső fogyasztás és a beruházások képesek lesznek-e pörgetni a gazdaságot? Vendégünk volt Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A második részben a Költségvetési Tanácsról, annak új elnökéről és feladatairól kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét.
Tizenkét év után új elnöke lesz a Költségvetési Tanácsnak Horváth Gábor közgazdász személyében, 2024. január 10-én váltja a pozícióban Kovács Árpádot. A Novák Katalin köztársasági elnök által kinevezett szakember – és több jel szerint is az államfő régi ismerőse – nagyon érdekes időszakban válik a költségvetési politika őrévé: a 2023-as és 2024-es büdzsé is recseg-ropog, közben pedig új feladatokat is kapott a testület.
Horváth Gábort nevezte ki a Költségvetési Tanács elnökévé Novák Katalin köztársasági elnök. A 48 éves szakember eddig az OTP Bank kockázatkezelési főosztályát vezette, a testület élén Kovács Árpádot váltja.
A GDP-növekedés nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket, vagyis az 1,5%-ot - írja friss véleményében a Költségvetési Tanács. A költségvetési hiánycél mai emelése kapcsán hangsúlyozza: a megemelt hiánycél a Tanács véleménye alapján tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat, de a KT az új hiánycél mellett is szükségesnek látja a kiadások szoros kontrollját. A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben további intézkedéseket tesz szükségessé.
A bankok és a pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját megfelezi jövőre a kormány, a biztosítókét viszont a tranzakciós illetékhez hasonlóan – növekvő adóalap mellett – változatlanul hagyja – következtethető ki a Költségvetési Tanács szerdán este közzétett véleményéből. A tavaly bevezetett különadók tehát velünk maradnak, esetenként változó összegben.
A Költségvetési Tanács néhány nap alatt elvégezte a múlt pénteken kézhez kapott 2024-es költségvetési törvényjavaslat véleményezését. A KT anyagából egyértelműen kiderül: hatalmas kockázatok övezik a jövő évi büdzsét, melynek fényében szinte értelmetlenné válik a költségvetés roham tempóban történő elfogadása és a testület fel is hívja arra a figyelmet, hogy így a korai költségvetés nem tudja betölteni eredeti célját. Közben pedig az extraprofitadókról is új információkat tartalmaz a Tanács véleménye, ugyanis a bevételi célszámokból következtetni lehet arra, hogy mely ágazatok terhelése csökken, nő, vagy épp nem változik. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy gyakorlatilag törvényt sért a tervezettel a kormány, mert a büdzsé nem tartalmazza a jegybanki veszteségtérítés összegét.
Jövő nyárra 3 százaléki körüli éves inflációt, 2024 egészében pedig 3,5-4 százalékos növekedésre számít Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Arra számít, hogy még az idén is 1 százalék körüli lehet a GDP-növekedés, valamint hogy jövőre az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország. Beszélt arról is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalomban óriási visszaesés van.
Csütörtökön ülést tartott a háromtagú Költségvetési Tanács, és két határozatot is hoztak. A dokumentumokból azonban kiderül, hogy azokat ezúttal sem szignózta Matolcsy György jegybankelnök.
Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
